Lelketlen bolygó (9.)

2011/12/24. - írta: historico

Előzmények a Lelketlen bolygóban...

Franket elkapta és bezárta a Primus egyik embere. Végül sikerült elmenekülnie. Bejutott Arxba, azonban lebukott, de egy ismeretlen nő - akinek a neve Adiutrix - a segítségére sietett. Kiderült, hogy már kételkedett a Primus szavahihetőségében, ezért Frank megmutatta mit akar közzé tenni. Megmutatták a nő egy barátnőjének is aki szintén segít nekik...

5. rész

Végjáték

Frank és Adiutrix feltűnés nélkül haladtak a belváros felé az 59. szinten lévő bevezető autópályán. A mágnesautó robotpilótája be volt kapcsolva, hogy még egyszer nyugodtan átbeszélhessék a tervet. Amicát már felhívták, hogy egy órán belül ott lesznek, addigra készüljön fel. Kora hajnalban indultak, hogy minél előbb elérhessék a kiszemelt 34-es zsilip kaput. Amica megmutatta barátjának a videót, így ő is hajlandó volt segíteni kijuttatni Franket. Ismert pár Concolort akik tartoztak neki így el tudta intézni, hogy pár percig ne figyeljék a kaput.

Maximilian Primus elnöki mágnesautóján száguldott Amica Klónozó Központjához. Az éjjel Septimusnak sikerült kiderítenie Adiutrixról mindent. Immár tudták hol dolgozik, mik a szokásai, kik a barátai és barátnői stb. Vissza tudták keresni a telefonhívásait, így tudták meg, hogy az egyik barátnője segíteni akar neki. A legjobban az dühítette a Primust, hogy pont azok közül árulja el valaki, akik a biztonsági mentéseit készítik. Pedig gondosan ügyeltek rá, hogy Primus hű emberekből kerüljenek ki, sőt a vezető kérésére mindegyikük nő volt. A számuk sem volt sok, mindösszesen 5-en voltak. Ennek ellenére valamiért mégis segíteni akart nekik, de az a telefonbeszélgetésből pontosan nem derült ki, hogy mi miatt, csak az, hogy valamit megnézettek vele. A Primus teljességgel biztos volt benne, hogy manipulálták valamilyen módon. El sem tudta képzelni, hogy az őt szolgálók közül bárki önszántából ellene fordulna. Meg volt róla győződve, hogy a személyes látogatás és az ,,észérvek" majd meggyőzik Amicát, hogy átverték. Amiért azért mégis elégedett volt a helyzettel az az volt, hogy volt egy terve, mely előnyére kovácsolta ezt a kis kellemetlenséget. Sőt oly mértékben, hogy a Sapiensek teljes lebukását és végét eredményezheti. Erre a gondolatra ismét elmosolyodott, amit az éjjel folyamán már párszor megtett. Közben a mágnesautó hangtalanul megállt, a Primus pedig besétált a KK-ba. Becsöngetett a belső ajtón. Amica közben látta, hogy kik jöttek és szinte kétségbeesett, hogy előbb oda értek, mint Adiutrixék. Aztán összeszedte magát és beengedte a Primust, mert tudta, hogy a belső kamerákkal is figyelhetik, tehát semmit sem tud tenni.

- Jó reggelt Amica! Régen volt már a legutóbbi biztonsági mentésem. Régen láttam már a gyönyörű arcod. - mondta a Primus, aki mindig így beszélt az őt körülvevő nőkkel. Sőt voltak precedensek, mikor visszaélt a helyzettel és egyik beosztottja sem tudott ellene semmit sem tenni és a legtöbben nem is akartak. Megtiszteltetésnek vették a dolgot.
- Jó reggelt uram! Ha biztonsági mentést óhajt, akkor azt kényelmesebben el tudom végezni a megszokott magánrendelőjében, mint ebben az átlagos KK-ban. - válaszolt kissé remegve Amica, azonban a hangja határozott maradt.
- Ne kerülgessük a forró kását kedvesem! Mindketten tudjuk, hogy miért vagyok itt. A tegnapi esti telefonbeszélgetése őszintén szólva szíven ütött. Hogy az egyik legkedvesebb beosztottam eláruljon? Nem is akartam elhinni Septimusnak, míg a saját fülemmel nem hallottam. Csak arra gondolhattam, hogy önt manipulálták. De kérem értse meg, hogy egy szavukat sem szabad elhinnie. Sajnálom, hogy tőlem kell megtudnia, de Adiutrix barátnőjét megfertőzte a Sapiens akinek segíteni próbált. Mindig mondtam, hogy veszélyesek, de aki nem hallgat rám, lám hogy jár. Sugárzást és Sapiens kórt kapott, már nála is kimutatható a Sapiensek sejtjeiben lévő bomlás. Elemeztük a retinaképét, így minden kétség kizárható.

Amica egy kissé elbizonytalanodott, de a barátnőjének mégis jobban hitt mint bárki másnak.

- De uram, azt mondta, hogy a Sapiensek is értelmesek... hogy nem süllyedtek állati szintre. Sőt én is hallottam beszélni és értelmesnek tűnt.
- A betegség elején mind ezt mondja, az pedig hogy beszélnek csak néhány egyednél fordul elő, és habár érdekes, hogy náluk megmaradt a nyelv, és többé kevésbé jól is használják, de végső soron őket is az ösztönök vezérlik, így nem is gondolkodnak értelmesen. Tudom én hogy vívódik, hisz' mégis a barátnőjéről van szó, de sajnos már nem tehet érte semmit. Viszont a fajáért sokat tehet. Azért is jöttem ma el önhöz, hogy megkérjem, hogy töltse fel a tudatom Adiutrix testébe, miután törli az övét. Neki már sajnos nincs menekvés a kór elől, viszont mint tudjuk a törléssel a kór is kipusztul, ezáltal már feltölthet, és így végre felkutathatjuk a Sapiensek rejtekhelyeit, hogy megszabadítsuk őket szenvedéseiktől és egy intelligensebb tudatot hordozhasson a testük. Remélem egyetért.

Amica kissé habozott, nem találta elég kielégítőnek a Primus válaszát, de végül válaszolt.

- Igen uram, viszont egy valamit még nem értek. Ha állati szinten vannak, akkor ez a Sapiens, hogyan tudja majd önt elvezetni a rejtekhelyükre?
- Okos kérdés Amica, nagyon okos! Ezért is szeretem magát annyira. Egyszerű a válasz: az ösztöneik, automatikusan a társaikhoz vezetik őket. Az, hogy valahogy bejutott a városba csak a véletlen műve és már rég az egyik kaput kaparná, ha a barátnője valami őrült késztetéstől vezérelve nem veszi magához.
- Értem. Sajnálom Adiutrixot, jó barátnőm volt. - mondta szomorúan Amica.
- Nincs esetleg biztonsági mentése, mert akkor ha mindennek vége visszatölthetjük a saját testébe.
- Van, de több hónapja készült.
- Mégis jobb mintha meghalna, de ha vissza is töltjük, ugye megérti, hogy meg kell büntetnünk? És a Sapiensek segítéséért életfogytiglan vagy Törlés jár.

Pár perc csend után Amica szólalt meg ismét.

- Igen uram, megértem... Vétett a törvény ellen, viselnie kell a következményeit. Sajnálom, hogy nem hallgatott rám, mikor mondtam, hogy adja fel a Sapienst... Kérem kövessen a másik szobába és máris megkezdhetjük a folyamatot. Mint bizonyára tudja, ahhoz, hogy Adiutrix testébe tegyük a tudatát, teljesen át kell helyeznünk azt, a biztonsági másolat is csak úgy tölthető be, ha azt ,,Tiszta" agyba töltjük, azaz az előző tudatot töröljük. Viszont a teste teljes biztonságban lesz addig itt a Központban.
- Igen, ezeket tudom, viszont mivel nem vagyok szakértő csupán laikus, az érdekelne, hogy az nem megoldható, hogy addig a testemben egy biztonsági másolatom legyen?
- Megoldható lenne, de a legutóbbi mentés 5 hete volt így az a tudata nem emlékszik az azóta történt eseményekre. Új készítése, pedig több mint 1 órát vesz igénybe, ellenben az áthelyezés megvan fél óra alatt.
- Rendben, már emlékszem, hogy legutóbb is 1,5 óra kellet a teljes biztonsági mentéshez. Annyi időnk sajnos nincs. Viszont ön elmagyarázhatja az akkori énemnek a helyzetet. Addig sem marad a népünk a szeretett vezetőjük nélkül. Ha pedig visszatérek majd töröljük és visszahelyezzük az eredetit.
- Rendben uram.
- Köszönöm kedvesem. - mosolygott a Primus. - Kezdhetjük!

Amica elmondott mindent a tervről a Primusnak és elvégezte az áthelyezést az adatbázisba, ahonnan aztán majd fel tudja tölteni a tudatot Adiutrix agyába, a Primus testét pedig bezárta a szobába, hogy ne vegyék észre. A Primus embereinek többsége elhagyta az épületet a többiek pedig elrejtőztek és a kamerákon figyelték az eseményeket, hogy sikerrel járhasson az akció. Közben Adiutrix és Frank megérkeztek a KK-hoz.

- Szia Amica! Köszönöm, hogy segítesz, és bocs, hogy ilyen korán felvertünk.
- Szia! Semmi gond, amúgy is korán szoktam kelni. Szerintem ne is húzzuk az időt, mert bármikor felfedezhetik, hogy nem vitted el egy KK-ba. Kérlek foglaljatok helyet. - mondta és a szoba közepén álló két székre mutatott, melyek háttámlája fekvő helyzetűre volt állítva.
- Sokáig tart majd? Biztosan van még időnk erre?
- Attól függ, hogy milyen régóta él az illető. Átlagosan 1,5 óra egy olyan embernél aki kb. 100 éves kor fölött van. 
- Én most vagyok 35 éves, a hölgyet pedig olyan 28-nak mondanám.
-  Nagyon kedves, de már 57 éves vagyok.

Frank megdöbbent és meg sem tudott szólalni.

- Tavaly sikerült összegyűjtenem annyi pénzt, hogy elkészíttessem a 27-éves klónomat, amihez akciósan járt 5 évig évente 3 biztonsági másolat készítése is. Szóval lényegében eltalálta a korom, de mégsem. - mosolygott Adiutrix.
- Tehát akkor Adiutrixnak kb. 3/4 óra lesz, önnek pedig kb. 20 perc, kicsit talán több. Szerintem ennyi idő alatt nem találnak meg.
- Rendben, kezdjük.

Amica elkezdte a folyamatot mindkettőjüknél, de Adiutrix agyába feltöltötte a Primus tudatát. Először Frank ébredt fel.

- Minden rendben ment?
- Igen itt a másolat, biztos helyre teszem.

Végül Adiutrix (a Primus) is felébredt. Furcsának találta a testet, viszont tudta, hogy a terve csak így sikerülhet.

- Indulhatunk Frank?
- Igen

Azzal elköszöntek Amicától és elhagyták a KK-t. Mágnesautójukkal a 34-es kapu felé vették az irányt, közben pedig Adiutrix és Frank megbeszélték a továbbiakat.

- Honnan fogom tudni, hogy a barátnője bejuttatta az üzenetet a Centralis Propositum hálózatára?
- Küldeni fog egy követet.
- Rendben.
- Kérem Frank, hadd menjek magával. Itt úgy is elkapnának és börtönben végezném, vagy Letörölnének.
- De odakint nem ilyen egyszerű az élet. Sok mindenért meg kell dolgozni.
- Vállalok mindent, csak ne kelljen tovább itt maradnom.
- Rendben, de meg kell ígérnie, hogy minden kapcsolatot megszakít a várossal.
- Természetesen.

Időközben a kapuhoz értek, Amica barátjának hála pedig kisurrantak rajta és a külső kapun is. Amint kiértek Frank hívta a testvérét, Carment.

- Mi tartott ennyi ideig?! Ilyenkor kell kijönni?! Azt hittem már nem is jelentkezel! Hát így kell bánni a kishúgoddal?!
- Szia, én is örülök, hogy hallom a hangod. - mosolygott Frank.
- Kellene egy fuvar mi? Máris indulunk, de addig indulj el, útközben talizunk.
- Oké. Van még valami. Nem egyedül jöttem ki. Itt van velem egy nő aki segített kijutni. Neki is kellene egy hely.
- És tiszta? Nem kém? Mert óvatosnak kell lennünk.
- Nem az, segített.
- Hát majd én megnézem magamnak azt a csajt. De előre szólok, ha nem szimpi otthagyjuk.
- De megígértem neki, hogy élhet velünk.
- Nem érdekel bátyus! Na majd érkezünk a sivatagjáróval. - mondta Carmen és bontotta a vonalat.

- Elnézést, mindig ilyen. Nem bízik az idegenekben, bár ez általában az előnyére szokott válni.
- Semmi gond, a helyében én sem bíznék bennem. - vigyorgott magában a Primus. Szinte alig várta már, hogy felderíthesse a városokat.

Elindultak és fél óra séta után már érkeztek is Frank társai. A sivatagjárót Carmen vezette és befaralva megállt Frankék előtt.

- Hali bátyus! Na lássunk téged te hölgyemény. Hmm, hát elsőre szimpatikus vagy. És miért segítettél Franknek?
- Kételkedtem a kormányban és nem értettem egyet minden intézkedéssel.
- Értem. Hát a bátyus már csak ilyen, vonzza magához a nőket. - mosolygott Carmen. - Üdv a csapatban!
- Köszönöm.

Beszálltak a sivatagjáróba és elindultak hazafelé. Frank az úton elmesélte mi történt vele a városban. Végül egy sziklás részen, egy eldugott barlangba hajtottak be. Átmentek pár kisebb termen, végül megérkeztek a ,,garázsba". Leparkoltak a járművel és elindultak, hogy körbevezessék Adiutrixot.

- Nem túl nagy a városunk, inkább falunak nevezhetnénk a leveg... - Carmen észrevette, hogy a nő kissé lemaradt. - Biztos fáradt vagy. Gyere megmutatom az ideiglenes szállásod.
- Egyáltalán nem, sőt, most kezdek csak belemelegedni. - vigyorodott el, amit Carmen is és Frank is ijesztőnek érzett. Össze is néztek, mert érezték, hogy valami nem stimmel.
- Miről beszél Adiutrix?
- Téved, ugyanis nem ő vagyok, hanem Maximilian Primus, a világ vezetője. - azzal előhúzott a  zsebéből egy szerkezetet és aktiválta. Egy elektromágneses impulzus futott végig az egész városon. Az összes elektromos készülék bekrepált, köztük a jelzavaró is.
- Ha valakinek esetleg nem esett le, ez egy EM impulzus generáló és egyben jeladó. Az embereim már úton vannak, hogy befogják végre a korcs fajtájukat. - mondta megvetően, és gúnyosan a Primus.

Carmen egyből előkapta a fegyverét és a Primus fejéhez nyomta.

- Most azonnal lepuffantom ezt a rohadékot!
- Carmen várj! Azzal megölöd Adiutrixot is!
- Ő már nincs odabenn bátyus! Már kitörölték.
- De készült róla biztonsági másolat, még visszakaphatja a testét.

Gúnyos kacaj hagyta el a Adiutrix/Primus száját.

- Soha nem fogja már viszont látni. Amica volt oly kedves és letörölte mielőtt engem feltöltött.
- Ha megmozdulsz lelőlek! - kiáltotta Carmen.
- Úgy is mindegy, nektek már végetek, nekem pedig van biztonsági mentésem, ami be is van töltve és a saját testemben gyakorlom a hatalmat. Amica sem tudja feltölteni a szánalmas kis videótokat, mert őrizetbe van véve és gyakorlatilag a rendelőjébe van zárva. - nevetett a Primus.

Carmen már nem tudta magát visszafogni és meghúzta a ravaszt. Adiutrix teste holtan esett össze felkavarva a padlón a port.

- Ne! - kiáltotta Frank.
- Már nagyon idegesített! Ráadásul te mondtad, hogy Adiutrixnak ez csak egy klónja volt, tehát meg kell, hogy legyen az eredeti teste is. Majd abba visszatöltjük a tudatát. Most inkább aggódjunk a városiak miatt. a Lehető leggyorsabban ki kell ürítenünk a város, vagy fel kell készülnünk a harcra.

Közben Max érkezett  futva egy képernyővel a kezében.

- Nézzétek, sikerült! Valaki feltöltötte a videót a  Centralis Propositum hálózatára! - mosolygott Max.
- Ki volt az? Most mondta a Primus, hogy Amicát bezárták.
- Nem tudom de sikerült! - nevetett Max és körülöttük már mindenki ujjongott. A hír futótűzként terjedt a városban, aztán a városok között.
- Nézd bejövő hívás. - mondta Frank és megnyomta a fogadás gombot. A képernyőről a Primus arca bámult rá.
- Mit akar? - komorodott el Frank.
- Csak szólok, hogy én töltöttem fel a videót, azaz te. - vigyorgott a Primus.
- Tessék? - hökkent meg Frank.
- Jól hallottad, én te vagyok. Miután elmentetek Amica a Primus helyett engem azaz téged töltött fel a Primus testébe. Adiutrixot is lementette, szóval ha visszahozzátok visszakaphatja a személyiségét. Szóval Amica elmagyarázta a helyzetet. Mivel ő már nem tudta eljuttatni a hálózatra az üzenetet ezért csak így tudta megoldani. Meg a Primust egyébként sem nehéz eljátszani. Mindenkivel lekezelően kell bánni és kész. - nevetett a Primus, azaz Frank másolata. - Szóval simán besétáltam az irodájába, beléptem a hálózatra és egy kattintással fel is töltöttem. Most is adásban van az összes városban és még legalább kétszer leadom. Ami pedig a helyzetet illeti, könnyen az előnyünkre válhat, hogy én vagyok a Pri... - Frank másolata hirtelen abbahagyta a beszédet. Ajtócsapódás hallatszott és a háttérből a következő beszélgetés.

- Uram, látta mi megy az összes médiumon? Az ön gépéről töltötték fel!
- Ö, nem Septimus, valaki betörhetett a rendszerbe.
- Az adatok nem hazudnak uram. Hol is találkoztunk először?
- Miféle kérdés ez? Kétségbe vonja, hogy ki vagyok?
- Igen uram, kérem válaszoljon.
- Hát... még gyerekkorában amikor...
- Lefogni és azonnali Törlést végezni. Utána töltsék fel a Primus mentését! - kiáltotta Septimus.

- Frank ott vagy még? Frank? - kérdezte az eredeti Frank.
- Úgy látszik a belső emberünket lebuktatták.
- Viszont a küldetést teljesítettük, már csak a reakcióra kell várnunk.
- Reméljük nem folytatódik ez a rendszer bátyus és végre újra lesz lelke és lelkiismerete minden embernek. Bárcsak vége lenne és békében élhetnénk tovább, félelem nélkül... 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://noveell.blog.hu/api/trackback/id/tr33388027

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása