Napkelte előtt, napnyugta után…

2010/02/16. - írta: historico

Napkelte előtt, napnyugta után,
felnézek az égre, s nézem a csillagot,
érzem bőrömön ezüstös fényét,
körbevesz a hűs szellő,
s a fűz ága meghajlik lustán.

Napkelte előtt, napnyugta után,
nem gondolok másra, csak arra, hogy itt vagyok,
itt vagyok és itt is maradok
egy kevés időre még,
de csak ha Te is, tényleg akarod.

©
historico

<w:lsdexception loc="" priority="9" qformat="true" name

Címkék: verspercek
2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://noveell.blog.hu/api/trackback/id/tr861762465

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tessza.t (törölt) 2010.04.08. 19:27:23

Nekem nagyon tetszenek a verseid! A novellákat is véleményezem,ha elolvastam.

historico 2010.04.08. 19:42:31

@tessza.t: Köszönöm szépen! Igyekszem. :)
süti beállítások módosítása