Hajónapló - 5. bejegyzés

A Kapitány bejelentkezik...
2013. június 12.
23:48

Legutóbbi bejelentkezésem óta 11 hónap, 15 nap, 12 óra és 20 perc telt el. Még élek, bár a hiperhajtómű fúziós reléiben keletkezett szögtorzulások kis híján elpusztították a hajómat, de sikerült megoldanom a problémát. Lefuttattam egy diagnosztikát, majd írtam egy szubrutint, mely teljesen helyreállította a hibát. Sajnos a rendellenesség több rendszerre is átterjedt, beleértve a kommunikációt is, ezért nem tudtam eddig semmit hozzáadni a hajónaplóhoz. Digitális naplófelület hiányában kénytelen voltam papírra vetni a jelentéseim. Meg is telt vele az egész raktér. Mindenesetre már minden rendben.

Ettől szinte meg is nyeccsentem, mármint a közelmúltban történt eseményektől.

Hogy az előző értelmetlen szó értelmét megértsd, álljon itt egy kis történet, melyet még anno Duglas Adams vetett papírra galaktikus utazásai során, annak is azon periódusában, mikor a Squornshellus Zétán tartózkodott, az ,,Az élet, a világmindenség, meg minden" c. művében.

,, Egy matrac és egy robot találkozott.
- Helló robot - üdvözölte a matrac.
- Blööe - viszonozta a robot, és folytatta eddigi tevékenységét, azaz nagyon lassan egy nagyon pici kör mentén járkált.
- Boldog vagy? - érdeklődött a matrac.
A robot megállt és ránézett. Kötekedőn méregette. Igencsak buta egy matracnak tűnt. Tágra nyílt szemekkel bámult vissza rá. Miután tíz tizedesjegy pontossággal kiszámolta, mekkora szünet szükséges egy matrac iránt érzett semmibevétel érzékeltetéséhez, a robot tovább rótta a köröket.
- Beszélgethetnénk egy kicsit - ajánlotta fel egy másik matrac. - Szeretnéd?
Nagy matrac volt, és valószínűleg jó minőségű is...

...Az sem világos senki előtt, hogy a matracok léte mire jó. Hatalmas, barátságos, fészeklakó teremtmények ezek, és a Squornshellus Zéta mocsaraiban élik sajátos kis csendes életüket. Sokukat elfogják, lemészárolják, kiszárítják, elszállítják és alszanak rajtuk. Úgy tűnik, ezt ők nem veszik rossz néven, és mindegyikőjüket Zemnek hívják.
- Nem szeretném - felelte Marvin.
- A nevem Zem - folytatta a matrac. Beszélgethetnénk az időjárásról.
Marvin újabb szünetet tartott a fárasztó körkörös cammogásban.
- A harmat - fejtegette - ma reggel kifejezetten undorító fröcsögéssel hullott.
Azzal tovább baktatott, mintha ettől a kifakadástól megújult kétségbeesést és mélabút nyert volna...
...A matrac körbezsuppogta. Ezt csakis a mocsári matracok képesek csinálni, ezért ez a szó nem valami elterjedt. Együttérzőn zsuppogott, ily módon tetszetős méretű víztömeget mozgatva meg...
...Mindenféle kapacitásom határtalan, kivéve a boldogság-kapacitást. A boldogság-kapacitásom - fejtegette tovább - beleférne egy gyufásdobozba, még a gyufákat sem kéne kivenni.
A matrac megnyeccsent. Ezt a hangot a mocsárlakó matracoknál valami személyes tragédia szokta kiváltani. Az Összes Létező és Valaha Létezett Nyelv Ultrakomplett Maximegalón Szótára szerint ezt a hangot adta ki a hollopi Nagy Sanvalvwag Őfelsége is, amikor rájött, hogy már két éve rendszeresen elfeledkezik az asszony születésnapjáról...

...Különös módon kihagyták a szótárból a ,,csullogva" szót, melynek jelentése a következő ,,valami csullogó dologhoz hasonló módon". A matrac újból megnyeccsent.
- Mély levertséget észlelek a diódáidban - kartyogott (hogy a ,,kartyog" szó jelentését megértsd, végy egy Squornshellusi Mocsárnyelv c. könyvet bármelyik eladhatatlan könyvek raktárban, vagy akár egy Ultrakomplett Maximegalon Szótárt; az Univerzum nagyon hálás lesz, hogy megszabadulnak tőle és értékes parkolóhelyet nyernek ezáltal) - és ez mélységesen elszomorít. Sokkal matracosabbnak kéne lenned. Mi nyugodtan és visszavonultan élünk mocsarainkban, ahol boldogan zsuppogunk és kartyogunk, és csullogva elviseljük a nedvességet. Néhányunkat megölik, de mivel mindnyájunkat Zemnek hívják, hát nem tudjuk, melyikünket, és így a legritkább esetben nyeccsenünk..."

Végül az időjárásról:
Sok a víz...

A Kapitány kijelentkezik...