A borkóstolás
Nem is olyan régi bejegyzésemben a pálinka kóstolás mikéntjét írtam le. A mostani bejegyzésben pedig egy ugyancsak nemes ital, a bor kóstolását ismerhetjük meg.
A látvány
A bor kóstolásakor az első amit megfigyelhetünk az a látvány. Amint poharunkba töltjük megvizsgálhatjuk színét, tisztaságát és mozgékonyságát. A legideálisabb környezet a tisztaság megállapításához egy világos helyiség, ahol a poharat a fényforrás felé tarthatjuk. Minél tisztább egy bor, annál élesebben verődnek vissza a tárgyak. Különleges minőségű boroknál ezt sötét hátterű gyertyaláng előtt szokták megtenni, hogy a legapróbb hibák is könnyen felfedhetők legyenek.
A következő megfigyelendő részlet a bor mozgékonysága. Ezt a pohárban való körbeforgatás után vizsgálhatjuk. Általában a testes, édes borokat az olajos borok kategóriájába sorolják, mert jól látható glicerincsíkot (ilyenkor mondják, hogy "koronája van a bornak") hagynak a pohár falán.
A színt számos dolog befolyásolhatja. A bor kora, eredete és szőlőfajtája, minősége valamint az erjedési módja. Három alapkategóriát különböztetünk meg. Fehér, rosé és vörös bor. A fehér bor az ezüst fehértől egészen a borostyán sárgáig terjedhet, viszont ha rozsdás, vagy barna színű, akkor az valószínűleg hibás, vagy öreg bor. A rosék a hagymahéjtól a cseresznye pirosig megfelelőek. A téglás vörös, rókás árnyalat viszont már nem elfogadható. A jó vörösbor színe a piros és a sötét meggyszín között mozoghat. A fakó vagy barnás szín itt is gyengébb minőséget jelez.
Íz és illat
Fontos, hogy a kóstolás helyszínén más szagok ne zavarjanak. A poharat harmadrészig kell tölteni és aprókat kell szippantani. A hosszas szaglás és nagy levegővétel gyengíti az érzékelést. Ennél a résznél nyugodtan el lehet engedni a fantáziát. Figyeljük meg, hogy mire emlékeztet minket a bor illata (virágra, gyümölcsre, stb.).
A kóstolás során fontos a megfelelő hőmérséklet és sorrend. A túlhűtött bor megöli az aromákat, a meleg pedig savasabbnak, alkoholosabbnak tűnik. A sorrendre bevett elv, hogy a gyngébbtől az erősebb felé, illetve a száraztól az édes felé érdemes haladni. A borból mindig azonos mennyiséget kortyoljunk, szétoszlatva azt a szánkban, hogy minden területet érinthessen és a zamatok a garatig is eljussanak. Az összbenyomás jellemzésére a leggyakrabban használt jelzők a gömbölyű, kellemes, elegáns és a nemes.
Tippek
Végül nézzünk néhány praktikus tippet a fogyasztáshoz, tároláshoz.
- A borospoharakat ne a kelyhüknél fogjuk, hogy ne vehesse át a kezünk melegét.
- Ha a vörösbort a pohár 1/3 részéig töltjük, akkor teret hagyunk az illatanyaguk kifejlődéséhez és kevésbé melegszik fel.
- A bort fektetve tároljuk. A parafadugó kiszáradása a bor gyorsabb érését eredményezi, ezért fektetik őket.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.